A rossz segítő kapcsolat - amikor NEM-et mondani kötelesség

A minap egy ügyfél bejelentkezett hozzám egy nulladik, ismerkedő alkalomra. Két dolog keltett csodálatot bennem: 

• ahogy előzetesen felkészült, és magának is, nekem is összegyűjtötte, hogy hogyan tudná a helyzetét, amiből kiutat keres, összefoglalni. Ámulatba ejtett a személyes felelősségvállalás: kér segítséget, de nem a segítőtől vár el mindent. Ő is felkészül.
• ahogy nyilvánvalóvá tette, hogy választani akar: más segítőket is felkeres. Nem szégyellte, nem rejtegette. Hanem tudatosan integrálta magában korábbi élményeit, aminek hatására most jól szeretne választani, és ezt önmagát felvállalva teszi.

Megerősítettem abban, hogy az önmaga iránti elköteleződés szempontjából fontos, ha lehetőséget ad magának ráérezni arra, hogy kivel működik jól a "kémia"- ahogy segítő szakemberek körében ezt mondani szoktuk. Szerintem ugyanis egy jó segítő aranyat ér. És ezt már az ügyféloldalról IS mondom.
Kezdő önismerőknek rendszeresen javaslom, hogy üljenek le három szakemberrel egy-egy órára, és érezzenek rá arra, hogy hogy vannak, hogy mi más, hol, kinek a társaságában könnyebb megnyílni, fejlődni.

Én magam hosszú önismereti utat jártam be az elmúlt bő 20 évben. Sokszor fizettem olyan szakértőnek, aki valójában nem segített, legalább is nem úgy és abban, ahogy és amiben nekem szükségem lett volna. Hogy jön ez össze azzal, hogy állítólag jó emberismerő vagyok? Úgy, hogy én is tévedhetek, hogy kétségbeesve kerestem segítséget, és hogy a 20 év alatt nagyon sokat alakult az én saját tudatosságom is.

Sok értékes időt töltöttem nem jó kezekben, és sokszor hibáztattam magamat, hogy "miért vagyok én még mindig ennyire elcseszve!?". Magamban kerestem a hibát. És amellett, hogy tény, hogy dolgom van magammal és formálni szeretném magam, nem vehetem és már nem akarom a nyakamba venni más hibáit, tévedéseit, vitatható cselekedetét. Ma már tudom, hogy annak a felelőssége, hogy a másik hogy viselkedik, nem engem terhel.

Ma már tudom, hogy ha egy segítő kapcsolatban az első pár alkalom után is jelen van a bizalmatlanság, a szégyen, a megítélés, a félelem, akkor ott nem vagyok jó helyen. A válásom óta eltelt három év, az olvasmányaim, a segítő kollegákkal folytatott esetmegbeszélések és beszélgetések, a magam élményei és egyes ügyfeleim beszámolói nyilvánvalóvá tették, hogy számos segítő kapcsolat NEM működik jól, nem hasznos, újratraumatizálja az ügyfelet. Az én életem egyik legnagyobb NEM-e és határhúzása a válásom volt. Az akkor és azóta kapott hasznos és nem hasznos segítségekről, illetve váltásokról itt írtam. Volt olyan, hogy segítő kapcsolatból is kiléptem az elmúlt években, bár ennek a képessége nem volt mindig a sajátom.

Pár hete egy podcast beszélgetés előtti percekben arról beszélgettünk Csabai-Paska Böbével, coach kollegámmal, hogy mikor mondunk mi nemet egy segítő kapcsolatban, és hogy ezt milyen nehéz megtenni. Feljött példa autóvezető oktatóra, coachra, terapeutára, meditárorra. A podcast főleg a NEM-et mondás mélységeiről szólt, és nagyobb részt olyan kapcsolatokról, amelyeknek fenntartása (egy barátság, egy családi kapcsolat) az érdekünk. Ezt a bejegyzést most azért írom, hogy az olyan kapcsolatokban, ahol segítettként vagyunk jelen, bátorságot és felhatalmazást adjak mindazoknak, akik nehezen fogalmazzák meg a segítőjükkel kapcsolatos kritikát: Tegyétek meg, és ha szükséges, váltsatok!

Hiszen hova vezetnek azok a beszélgetések, ahonnan "a föld alá nyomva jövünk ki", ahol "viselkednünk kell", ahol "nem is tudom, miről beszélgetünk", ahol "elmegy az önbizalmunk és a bátorságunk", ahol "újból ugyanazt a mély fájdalmat éljük át, mint egyszer valaki mástól" (újratraumatizálódás)? Ezek a kapcsolatok az önbizalom leépüléséhez, a jelen állapot konzerválásához, vagy rosszabbodásához vezetnek. Az ügyfél ahelyett, hogy egyre tisztábban látná a helyzetét, önmagát, fejlődne, elkezdi önmagát abban is megkérdőjelezni, ami elvitathatatlan erénye és erőssége. Az önmagunkba vetett hit nélkül pedig nincs fejlődés.

A jó segítő kapcsolat ismérvei az én saját gyűjtésem alapján az alábbiak, és a lista szabadon bővíthető:

• van bizalom az ügyfél és a segítő között - az ügyfélnek van tere kimondani, ami őt foglalkoztatja, és van tere feltenni a számára legnehezebb kérdéseket is. Ügyfélként az a megélésem, hogy a segítő ért engem, megérti a problémámat és nem néz ufónak, hanem ezzel együtt elfogad.
• NEM OKÉ: ha azon gondolkozom, hogy a problémámat elmondhatom-e és arra jutok, hogy inkább nem, mert nem fogja megérteni, vagy megítél érte, és ha megteszem mégis, valóban nem ért meg és/vagy megítél a segítő. (Például ha sugalmazva, fennhangon megkérdezi, hogy hány kört akarok még futni egy kapcsolatban. És legközelebb már inkább nem beszélek erről a témámról.)
• OKÉ: ha felvállalom a segítőm előtt a problémámat, kételyemet, bizonytalanságomat, és megértést kapok.
• biztonságos élményt ad a segítővel való munka - még akkor is, ha a fejlődés és a hangulat nem lineárisan növekvő (ami az önismereti munka sajátossága), az ügyfél megéli, hogy a segítő együttérez vele és empatikus, és kíséri ezen az úton egy feloldás felé.
• NEM OKÉ: ha az a kétely, hogy biztosan jófele megyünk-e, hogy nem látom, hova tartunk, hogy egyre rosszabbul érzem magam, nem akarok ilyen mélyen dolgozni, rendszeresen felmerülnek, és erről a segítővel nem lehet beszélni, vagy ignorálja azt. (Például ha a mediátorok arra a kérdésre, hogy mit tudunk ebben a formában közösen elérni rendszeresen azt a választ adják, hogy amit Önök akarnak, és az előző alkalmak vállalásaira nincs visszatérés.)
• OKÉ: ha tudunk arról beszélni, hogy a változás mely pontján vagyunk, és a segítő segít abban, hogy együttérezzek magammal és türelmes legyek magammal - ami a változás transzformációs szakaszában, a szürke zónában elengedhetetlen: már nem akarok valahogy működni, de még nem látom, hogy hogyan igen, ekkor van a legnagyobb szükség együttérzésre és támogatásra.
• a segítő saját eltérő meglátásait nem ítélkezésként, hanem egy másik szempontként, meglátásként fejezi ki, és attól az enyém még érvényes marad, és megmarad a választási lehetőségem,
• NEM OKÉ: ha a segítő kiigazít, helyretesz, rendszeresen felhívja a figyelmemet arra, hogy mennyire nem vagy nem jól látom a helyzetet, a másikat, vagy a problémámat. Az sem oké, ha felemeli a hangját, vagy bármilyen más módon létrehozza az ő oké - én nem vagyok oké felállást, esetleg felsőbbrendűként állítja be magát. (Például ha felemelt hangon, remegő ajkakkal azt kérdezi, hogy hogy merek neki ellentmondani. Vagy ha megkérdezi tőlem, hogy szerintem hány év terápiával lehet majd a másik félben feloldani azt, amit én mondtam.)
• OKÉ: ha óvatosan, mint egy másik szempontot odakínálja az eltérő meglátását, például: "Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy...", vagy "Ahogy hallgatlak, többedjére felmerül bennem.", vagy "Én ebből azt is hallom, hogy... Ismerős-e ez neked?" ÉS én mondhatom azt, hogy nem erről van szó.
• az ügyfél élménye és megélése van fókuszban az üléseken és nem a segítő korábbi, máshonnan hozott tapasztalatai (amelyek gazdagíthatnak, de nem dominálják a teret),
• NEM OKÉ: ha a segítő önmagáért többször elismétli a saját élményét, érvénytelenítve az ügyfél eltérő megélését. (Például ha azt hallgatom, hogy az ő férje boldoggá tette őt.)
• OKÉ: ha az én igényem, megélésem van központban: "Ez mire emlékezteti?", "Hogyan hat ez rád?"
• a segítő kapcsolat hosszát az ügyfél igénye alapján az ügyfél határozza meg vagy a segítővel közösen együtt határozzák meg: van választási és döntési lehetősége bűntudat terhe nélkül.
• NEM OKÉ: ha a segítő azt sugallja, hogy rossz döntés a folyamatot abbahagyni, vagy más segítőt keresni.
• OKÉ: átbeszélni, hogy milyen szempontok vannak a folyamat hosszának meghatározásában, és melyek a legfontosabbak az ügyfél számára.

Ezt a listát biztosan lehet még folytatni. Elmúlt éveim vargabetűiből ez az összegzés állt össze, és egyre határozottabb lettem abban, hogy ezen szempontok mellett szükséges kiállnom, ha én vagyok segítetti oldalon, és bíztatok minden ügyfelet, hogy keresse meg a számára aranyat érő segítőt, akivel olyan kapcsolatot tud kialakítani, ahol a gyógyulás, a fejlődés létrejöhet.

Ha szeretnél nálam egy ismerkedő időpontot foglalni, itt megteheted.