A tánc világnapjára

Ma van a tánc világnapja.

Szerdán kontaktórán Józsival táncoltunk, és felidézte, amikor évekkel ezelőtt a tánc világnapján részt vettünk mindketten a színpadi kontakt óra bemutatón. Akkor nem is jutott eszembe, hogy most évforduló van ismét.

Rengeteget tanult azóta a testem, másképpen vagyok már benne. Ami a legszembetűnőbb: másképpen élem meg a másokkal való kapcsolódást. Józsival is bátrabban és merészebben mozgok, a saját mozgásom lett felszabadultabb. Nem félek elesni, mert tudom, hogy ott a föld, megtart. Ha fájni fog, begyógyul, ahogy sok kék-zöld folt elmúlt már. Eszembe jut a sál a weight flow-ról: hogy úgy legyek, mint a sál: belesimulva, belepuhulva a földbe. Nem ellenállást kifejtve, ahogy leérkezem, nem görcsbe ránduló, megtartó, ellenálló hasizommal, karral, lábbal, hanem egy pillantra teljesen kioldva. Aztán lehet menni tovább, vinni a lendületet. Az egy következő fejezet.

Bravúrosan tanít a testem: a folytonosságra, a múlt és a jövő kapcsolatára, az emlékezésre, a gyógyulásra és a jelenben levésre.

Hálás vagyok minden olyan tevékenységért, amit a tudatos testben levésért teszek:
- a séta közben vett mély levegőkért és főleg a kilégzésekért
- a body art közben az energiaáramlás megéléséért, az izzadásért, a szomjúságért, a légzéssel összhangban való mozgásért
- a kontakt táncért, ahogy magammal, a földdel, mással vagy másokkal kapcsolatba kerülhetek és közben a fókuszomat tudatosan megtarthatom egy-egy testrészemen, az elfelejtett medencémen vagy a bordakosaramon, hogy segítsem a kinyílását vagy becsukódását
- a weight flow contactért, ami nagyon mélyen, nagyon közel vitt magamhoz sokszor, és minden alkalom egy újabb felismerésre és megértésre ad lehetőséget magammal kapcsolatban, mintha a test tanítása egy egyszer elkezdhető, de soha be nem fejeződő történet volna
- az ölelésekért, a kislányom bújásáért, ahogy belepuhulok a melegségbe, és lélegzem, és testben vagyok.

Köszönöm a szerdai kontakt órát Gál Eszternek, köszönöm az emlékeztetőt magamnak: szükségem van a testemre, és a testemnek is rám. Sokszor elfelejtem, és minden rádöbbenés megelégedettséggel tölt el: mennyire fontos számomra, hogy a testemmel kapcsolatban legyek, hogy tudatosan legyek benne.